….
2007 augusztus 9. | Szerző: maszatka91
Hol is kezdjem?!annyira furcsa az élet!kezdek rájönni,hogy nincsenek barátaim!wagyis akik wannak azok is messze állnak töllem!Csalódás az élet…nagyon úgy érzem!Olyan rossz,hogy azok az emberek akiket a barátainknak hiszünk egyszer csak elfeletkeznek róllunk!csak azért mert nem tetszik nekik hogy wáltozunk!Nekem most szembesülnöm kellett egy elég rossz ténnyel!a wolt baráti társaságomnak egyálltalán nem hiányzok!Azt mondják sokat wáltoztam….már elnézést emberek wagyunk,wáltozunk!De nem hiszem hogy ez akkora baj,hogy hátat forditsunk a másiknak!azért felejtettek el mert én más emberekkel is törödök!wagy nem tudom….annyira fáj,hogy mindig mindenhowa együtt mentünk,most meg…találkozni se találkozunk!Ha meg találkozunk mindig wan walami csípős megjegyzésük walamire!Ennyire rossz ember lennék?!Biztos nekem is wannak hibáim,de mindenkinek wannak!És a hibáiwal fogadjuk el a másikat!Hiányzik egy olyan ember aki megért és el tudom mondani neki minden nyügömet..nah de majd egyszer úgy is lessz egy ilyen ember…remélem!Olyan furcsa mert mindig erősnek mutatom magam,ha fáj walami azt sem mondom senkinek!Néha már úgy érzem,hogy csak egy álarcot látnak és nem azt ami walójában wagyok!Persze minden “ismerősöm”azt mondja hogy olyan rendes wagyok!Persze,de csak azért mert meghallgatom öket és tanácsokat adok!És mi wan ha nekem kell tanács?Kihez forduljak?Jó mondjuk wan 1 ember akihez mindig fordulhatok,és tudom hogy ő mindig segít ha tud,elfogad olyannak amilyen wagyok!anyucikám…..nagyon sokkal tartozok neki!És persze a barátomnak is aki nagyon szeret!Kell ennél több?!Anyukám nagyon rendes néha mondjuk kicsit furán oldja meg a dolgokat…ha fáj neki walami akkor se mondja csak ha átgondolta!Anyuwal olyan a kapcsolatom mintha ő lenne a legjobb barátnőm!Talán az is!Sok mindent tanultam tölle,és tudom ha nekem fáj walami az Neki is úgyan úgy fáj!Nagyon szeretem…..
2007 augusztus 5. | Szerző: maszatka91
Wass Albert:
ÜZENET HAZA
Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincs ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad…
Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska is rágja le vetését,
ha vakond túrja is gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend,
s nem vész magja a nemes gabonának,
de híre sem lesz egykor a csalánnak.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad…
Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszon,
Újra erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt…
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad…
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedéknek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem habarccsal és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szentelt vízzel és búzakenyérrel,
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és IstentőI való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, de a kő marad,
a kő marad…
És üzenem volt barátaimnak,
kik megtagadják ma nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak, és megyünk,
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad…
És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz, és annak
kinek kezéhez vércsöppek tapadnak:
vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fenn a magas ég alatt
mozdulnak már lassan a csillagok,
s a víz szalad, és csak a kő marad,
a kő marad…
Maradnak igazak és jók,
a tiszták és békességesek,
erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják már fönn az égben a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia,
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz, és csak a kő marad,
de a kő marad.
2007 augusztus 4. | Szerző: maszatka91
Wass Alberttől ez a kedwenc wersem!Igaz nem értem miért nem lehetett elmondani szawaló wersenyen!az nagyon nagy szori (szomorú,és szerintem szánalmas)Ugy történt ez az egész,hogy….Egyik nap az iskolában a magyar tanárunk Lómen (minen második szawa lómen,hát akkor a newe is legyen az)kihirdette hogy szawaló werseny lessz!Na mondom-wégre walami jó is történik a mai napmban(a napom addig úgy nézett ki hogy a német órák elnyomták az agyamat persze wolt wagy3 belölle!meg persze felelések meg dogák)Jelentkezek!!Mondta hogy hozzak másnapra werset!Haza jöttem keresgéltem,és rátaláltam erre Wass Albert:Üzenet haza!elolwastam és nagyon megtetszett!Másnap wiszem be a tanárúrnak tiszta boldogan!Mire lelombozott….a wers olwasása közben néha nyögött wagy hmmm….ögött 1-et 1-et!Én csak lestem hogy mi a baja!a wers wégén azt mondta: nem jó!Ezt nem mondhatod!fel lázitaná wele a tanárokat meg a zsürit!-csak lestem mert egyálltalán nem lázitó ez a wers szerintem!Tiszta szomorú lettem…. 🙁 meg kérdeztem hogy mi a baj,mért lázitó ez a wers!?erre csak annyit felelt,hogy én nem értek semmit mert nem éltem akkor mikor ő!(wan wagy50 éwes)mért kell a fiataloknak lázadniuk jobb lenne ha más werset keresnék!nah én erre felálltam és azt mondtam,hogy:Köszönöm,nem!Ha ezt nem mondhatom akkor már nem is érdekel ez az egész!
Lehet,hogy én reagálom túl de ezt nem lehet ésszel felfogni!egy wers miatt én lázitom a népet,meg a tanárokat!Nah mindegy!akkor is megmaradt kedwenc wersnek…. 🙂

Hellóka!
2007 augusztus 1. | Szerző: maszatka91

2007 augusztus 9. | Szerző: maszatka91
Anyu
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
“Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
“Anyu! Anyu! Anyu!”
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag;
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
(Nadányi Zoltán)
Oldal ajánlása emailben
X